„Mindenki, aki visszagondol a saját oktatására, tanárokra emlékszik, nem módszerekre vagy technikákra. A tanár a szíve az oktatásnak.” (Sidney Hook)
A fenti gondolatok különösen igazak kolléganőnkre, aki 2018 óta tantestületünk tagja. Közvetlen, humoros, barátságos személyiségével hamar belopta magát mind a diákok, mind a kollégák szívébe.
Szinte nincs olyan program, amelyből ne venné ki a részét: kerti parti, szalagavatós tanári tánc, karácsonyi kézműveskedés, Luca-napi vásár, alapítványi bál – és még hosszan sorolhatnánk azokat az alkalmakat, amelyek sikeréhez ő is aktívan hozzájárult.
Osztályfőnökként, érettségi jegyzőként, matematikatanárként, szükség esetén pedig fizikatanárként is mindig pontosan, lelkiismeretesen és segítőkészen végzi munkáját.
Az elmúlt évben azt is megmutatta, hogy a nehéz ügyek megtárgyalásán is remekül tud elnökölni.
Neki köszönhetjük, hogy diákjaink hamarosan az iskola falain kívül, a közutakon is bizonyíthatják tudásukat, hiszen ő fogja össze az iskola KRESZ-vizsgáit. Időt és energiát nem kímélve, számos délutánt áldoz fel a szervezésre, majd a vizsgákon ugyanazzal az odaadással szurkol tanítványainknak a sikeres szereplésért.
A diákok tudják, hogy mindig számíthatnak rá, ezért méltatásunkat az ő szavaikkal zárjuk:
„Vannak tanárok, akik leadják a tananyagot és felkészítenek az érettségire. És vannak tanárok, akik megtanítanak arra, hogy számítunk, hogy számít a véleményünk, az egyéni gondolkodásmódunk és a sajátos megoldásaink. Ha ezeket a tanárokat egy halmazábrán kellene feltüntetnünk, Ön a metszet lenne, mert mindezt megtanulhattuk Öntől.”


